Váratlan esés
/ Zoey szemszög /
Mir szólt, hogy csatoljuk be az öveket, mert indulunk. 1 perc múlva a gép felszállt.
- Na, én Zoey Smith vagyok, 18 éves és húzok apához, mert az anyám meghalt. - 5 másodperces csönd következett, de csak azért ilyen rövid, mert Niall beleröhögött. Megsértődtem és berohantam a WC- be. Bezárkóztam és sírtam. Lépteket és kopogást hallottam, majd Niall hangját:
- Bocsáss meg csak Louis-nak kilógott a szájából egy répa!!! - Ezen én is elkezdtem nevetni és kimentem a WC-ből. Leültünk a földre. Niall szinte az egész életét elmesélte és nekem nagyon tetszett, hogy ilyen őszinte. Kivettem a zsebemből egy tábla csokit:
- Kérsz csokit??? - kérdeztem, mert azt is megtudtam róla, hogy imád enni.
- Ó, igen!!! - és elvette a fél táblát.
Visszamentünk a többiekhez és tök jót dumáltunk. Jött Mir és szólt, hogy nemsokára leszállunk. Amikor az ajtó kinyílt és a lépcsőt odatolták az ajtóhoz, Niall és Louis kergetőztek egy répa miatt. Harry ment le először, utána Zayn, Liam, majd én, de Louis és Niall leszaladt a lépcsőn és fellöktek. Zuhantam. Anyára gondoltam, mert azt hittem, mindjárt mellette leszek. De amikor kinyitottam a szemem, Harry ölében találtam magam.